2007. július 16.

Padlizsánkrém házi majonézzel


Mindenkinek megvan a maga padlizsánkrém receptje. Nekem is. Sokfélét olvastam már: görögöset joghurttal, észak-afrikai ihletésűt, olaszosat, erdélyit. Nálunk a majonézes erdélyi a nyerő, bár egyszer, majd, kipróbálom a joghurtosat is. Szerintem a padlizsán az a fajta zöldség, aminek annyira fantasztikusan jó az íze sülve, hogy érdemesebb hagyni a „kevesebb-több” elvet érvényesülni: kevés, de jó minőségű hozzávaló = remek végeredmény!

Akkor a legjobb, ha parázson, illetve nyílt tűzön sütöm meg a padlizsánt, de akinek nincs rá lehetősége, süsse meg sütőben, sütőpapírral bélelt tepsire téve, megszurkálva, 250 fokos sütőben kb 1 órát alatt.
A faszén parázson sült padlizsánt hagyom kicsit kihűlni, majd megpucolom, a sütőben sültből elég egy kanállal kikapargatni a padlizsánok belsejét. A padlizsán húsát hagyom egy szűrőben lecsepegni, majd összeturmixolom sóval, borssal és egy kis fej nagyon apróra vágott lila hagymával.
A "csak fakéssel szabad a padlizsánt aprítani" a rozsdamentes kések és konyhai eszközök világában csupán városi legenda! A régi, nem rozsdamentes fémből készült késektől valóban megfeketedett a húsa, de a rozsdamentes nem változtat a színén, így lehet nyugodtan késes robotgépben turmixolni, nagyobb mennyiség esetén (pld. zakuszka főzésnél) húsdarálóban ledarálni.

Nyáron szeretjük a padlizsánkrémet majonéz nélkül is (csak só, bors és hagymával), de leggyakrabban készítek hozzá házi majonézt, ami klasszisokkal jobb mint a bolti.

1-2 tojássárgájához nagyon vékony sugárban, szinte cseppenként adok hozzá kb 1 dl olajat, pár csepp citromlevet és vadul keverem addig, míg szép fényes, kemény majonéz nem lesz belőle, majd belekeverem a padlizsánkémbe. Friss kenyérre kenve, paradicsommal és egy bögre tejjel az igazi!