2010. február 2.
Sült alma
Az egyik legegyszerűbb és legfinomabb kényeztető falat. Fogcsikorgató hidegben, sejtelmesen beszűrődő telihold fényénél nincs is jobb, mint a lakásban terjedő sült alma illata. Otthonérzés.
Hozzávalók:
alma
baracklekvár
dióbél
Az almát megmosom, a magházat kivájom úgy, hogy kisebb mélyedést kapjak. A diót apróra vagdalom, vagy eleve darált dióbelet használok. A magház helyére betöltöm a dióval elkevert baracklekvárt, sütőpapíros tepsibe teszem, forró sütőbe tolom és addig sütöm, míg az alma elkezd fonnyadni (kb 20 perc). Tányérra szedem, bekuckózok vele és boldogan tervezem az új fürdőszobánkat.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

11 megjegyzés:
Szia,
Mi szilvalekvárral szoktkuk készíteni és a karácsonyi asztal elmaradhatalan eleme. Persze nem csak ünnepnapokon esszük, kitűnő kisérője a nehezebb húsoknak.
Tsók,
H.
:) Valóban otthon-hangulatú a sült alma. Én is így készítem, csak a sütés vége fele meglocsolom egy kevés, vízzel és baracklekvárral elkevert mézzel.
Érzem is az illatát! Nagyon guszta!
Köszönöm! A szilvalekvár, meg a méz is kitünő ötlet:-)
Gabojsza, Te bekukkantottál tegnap a konyhámba!:))) Nem érezted a narancslekvár, a mák és a kardamom illatát?:))
Mamma, ilyen kifinomult dolgok nekem csak akkor jutnak eszembe, ha nálad olvasom! (pedig van itthon narancslekvár is, mák is, kardamom is...)
Ezek szerint hazaértél:-)))
Ne viccelj már:)))
Igen rendben hazaértünk, látszik is, hogy még mindig milyen keleties hangulatban vagyok!:)) Kardamomot naponta kétszer minimum ettünk:)))
Kardamommérgezés...:-)))
Ha azonnal berontok végre a konyhába és elkezdek kardamommal főzni, akkor lehet, de vállalom:))))
Food Dreams
Sziasztok!
"Friss hús vagyok" és még "blogszűz":)
Kitűnő ötletet merítettem innen,ma ez volt a desszert,de
kicsit átvariáltam:
Törökmogyorót(bokormogyorót,vagy "külföldiül" Haselnuss,hazelnut)zacskóban húsklopfolóval nagyobb darabokra zúztam,teflonserpenyőben megpirítottam.
Összekevertem melaszos barnacukorral,kevés őrölt fahéjjal,s ezt a "misungot" töltöttem az almákba.Mielőtt a sütőbe küldtem volna,egy kevés mézzel még megédesgettem őket.
Vaníliafagyival tálaltam és a nagyon ínyenc férjemnek is fogára volt,a gyerekekről nem is beszélve!
Máskor is benézek ide/és máshová is,s talán egyszer még saját blogot is kezdek...
Szorgoskodjatok tovább,s remélem nem baj,ha kívülállóként néha hozzászólok.
Üdv minden kedves konyhatündérkének!
Food Dreams
Csillamami, gyere máskor is!:-)
Megjegyzés küldése