2010. december 17.

Kéksajtos sült körte


Egyik kedvenc köretem. Bármilyen sült húsnak ideális kísérője, a sült csirkének ugyanúgy, mint a komolyabb sertés sülteknek.

Fejenként egy körtét kimagozok és a magház helyére teszek egy-két levélke rozmaringot, (vagy a kéksajt töltelékbe keverek aprított friss rozmaringot), megtöltöm kékpenészes sajttal, amilyen épp van itthon. Gorgonzola picante-val, stiltonnal, vagy roqueforttal a legfinomabb, márványsajtot már rég nem veszek, mert túl sós és gumis az állaga, képtelen krémesre olvadni, az ár-érték aránya hagy némi kívánni valót, kilónként egy ezressel olcsóbban kapni francia kéksajtot, ami még nem roquefort, de klasszisokkal jobb minőségű mint magyar társa. Híve vagyok a „vegyünk-együnk hazait”, de sajtban még van hová fejlődnünk, kéksajtban meg pláné…
A megtöltött körtéket megkoronázom egy csipet frissen őrölt borssal és sütőben addig sütöm, míg a körte meg nem puhul, ez 180-200 Celsius fokon kb. 15-20 perc.

Pár szem - száraz serpenyőben, illatosra pirított - dióval még finomabb.